Van egy mondás, amit mindig mosolyogva hallottam gyerekkoromban: "Miből lesz a cserebogár!"
Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer rám is igaz lesz. 😊 

Amikor évekkel ezelőtt újra elkezdtem dekorációkat készíteni, csak egy dolog vezérelt:
hogy minél szebb, díszesebb, csillogóbb legyen minden.
Nem volt szabály, nem volt stílus — csak lelkesedés, gömbök, masnik és sok-sok ötlet.
(A képen pontosan ilyen időszakból való alkotás látható. 💛)

Aztán az évek során változtam. Megtanultam, hogy a kevesebb néha több.
Hogy a letisztultságban is ott lehet a varázs.
És hogy egy-egy apró részlet
— egy színárnyalat, egy finom textúra, egy mosolygó figura —
többet mesél, mint száz dísz együtt.

A mai alkotásaim (mint a képen látszik  is) már sokkal nyugodtabbak, harmonikusabbak,
mégis tele vannak élettel és szeretettel.
Nem akarok minden dekorációval "mindent elmondani" — csak egy érzést, egy hangulatot,
amitől valaki talán egy kicsit boldogabb lesz. 🌸

Ez az út — a csillogó, zsúfolt kezdetektől a letisztult, szívből jövő stílusig —
pontosan megmutatja, mit jelent számomra az alkotás.
Nem a tökéletesség a cél, hanem az, hogy minden darabban benne legyek egy kicsit én is.

💬 És te?
Van olyan régi alkotásod, amit ma már másképp készítenél el?
Írd meg itt, hogyan változott a stílusod az évek alatt — kíváncsian várom a történetedet! ✨